2010. szeptember 5., vasárnap

Vörösboros sertés pörkölt

Párocskám közölte, hogy nem a főztömmel van baj, mert az nagyon finom, de a tálalásra nem figyelek. Értette ez alatt, hogy amit elé teszek az úgy szép és jó, ahogy van, de annyira nem szalonképes, hogy le is fotózzam, a képek sem lesznek túl "esztétikusak". Itt megjegyzném, hogy még egyszer sem kukkantott bele ebbe a blogomba. Mentségére azt hozta fel, hogy egyszer meg akarta nézni, de nem találta. De nem is kérdezte.
Jó-jó, ez a pörkölt meg tésza valóvan nem egy nagy durranás ami a megjelenését illeti...
És amúgy is, nokedlit akartam főzni, csak hát drága szüleim elcsábítottak minket bringázni, ami olyan jól és olyan hosszúra sikeredett, hogy 5-kor álltam neki az ebéd főzésnek és nem volt energiám még nokedlitsztát keverni és szaggatgatni...
...bár nokedlivel sem lenne megnyerőbb a külseje.
A kovászos ubit vagy tejfölt vagy amit akartok képzeljétek oda mellé. Nálunk minden volt itthon :)
És finom volt. Lecsusszan mellé egy jó kis borocska.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése